Sziasztok !

A hétvége hangulata mindig mindenkinek más, de abban biztosan egyetértünk, hogy ezen a két napon más az időszámítás, valahogy az óra megvadul a percek rohannak.

Én a hangulata miatt szeretem a hétvégéket, még akkor is ha most például a temetőbe ( is ) töltöttem!

Szeretek korán kelni, mindenki nyugodjon meg, nem volt ez mindig így, de valahogy így alakult. Az az ember vagyok aki reggel duzzad az energiától, meg akarja váltani a világot és aztán délutánra ez szépen elfogy!

Szóval a reggel szombaton KB: 06:00 

Megszólal az ébresztőm :

https://www.youtube.com/watch?v=hwATNe3GB8w

Megfőzöm a kávém, a régi kis kotyogóson, már azt szeretem hallgatni, ahogy morgolódik, és a végén hangosan lefőzi a kávém, és elkezd az illat terjengeni a lakásba!

Aztán indulás a piacra, az őstermelők, nos ők a kedvencek, a nénik a bácsik, na persze van köztük már dörzsölt is, és a szokásos virág vásárlás, mert, hogy nálam télen nyáron van virág a vázámban!

Aztán most hétvégén még ki kellett mennem a kis falumba a kis temetőbe.

Szüleim már nem élnek, és hozzájuk járok, és most az volt a terv, hogy  a sírok körül apró murva kavicsokat szórunk, hogy ne legyen sár, és mert akkor nem nő a gaz!

Nos és el is jutottam oda, amit tulajdonképpen a mondandóm lett volna!

Temető: persze falusi temetőről beszélek, domboldalon, csend és béke, és csak teszel veszel és jönnek mennek a gondolatok, ilyenkor még beszélek is a szüleimmel, és megnyugszom, van hogy csak jól kisírom a búmat és bánatomat.

Mikor még kislányként Anyukámmal jártam a temetőbe, sosem értettem, hogy miért van az, hogy nénik sírnak a temetőbe és már rég elvesztették a hozzátartozójukat, és még most is sírdogálnak!

Már tudom. Ez az a hely, ahová belépsz, és nyugodtan sírhatsz, mert itt természetes, senki nem néz rád furcsán, senki nem mondja : "Hagyd abba és szedd össze magad! "

Sírhatsz szépen csendben, mert valaki meghalt a családból, sírhatsz ha magányosnak érzed magad, sírhatsz ha fáj  a lábad, fáj a lelked, sírhatsz mert megbántottak, bármiért sírhatsz mert itt létjogosultsága van a sírásnak!

Szeretek a temetőbe járni, megnyugtat!

Hogy milyen is vagyok? :)

Bocsánat, most ez jutott eszembe!

Bámulatosan tudom változtatni az alakomat 2 kg fel, 2 kg le :)

Na szóval, de igen sajnos mindig nagyon lelkes tudok lenni, ha valami új dolog történik, vagy valami újat  találok ki...stb stb és aztán valahogy, nincs időm, nincs kedvem és elfogyok. Persze újra éledek és akkor hajrá, na most van az egyes számú újra éledésem!

Annyi minden zajlik körülöttem, és bennem, de jó lenne valahogy úgy leírni ezeket, ha valaki erre téved és elolvassa az irományomat, valamit értsen is belőle!

Múltkor írtam picit arról, hogy milyen is volt a múlt, most írok egy pár sort a jelenről!

Most éppen, fülhallgatóval ülök a munkahelyemen, és ezt hallgatom!

ABBA - The Winner Takes It 

https://www.youtube.com/watch?v=JsuVvmKWmTs

   (magyar fordítás szerintem itt a legjobb )

Nem ez a munkám, de most van egy kis szusszanásnyi időm.

Első munkahelyem, és innen szeretnék nyugdíjba is menni! Tudjátok milyen furcsa, 19 éves voltam amikor ide betettem a lábam, izgultam, féltem. Még a másik rendszer működött a szocializmus.Olyan félénk voltam, hogy a büfébe sem mertem lemenni, persze ezt ma már senki nem hiszi el nekem!

Szóval itt ülök, és nem igazán vagyok jól....voltam feleség, voltam élettárs (ez nagyon ronda szó ) és voltam szerető. Most úgy érzem mindben megbuktam. Nővérem szerint nem, és jó lenne ha neki lenne igaza, de én most valahogy úgy érzem megbuktam. Arra gondolok, hogy van valahol egy pont egy pici kis piszok olyan körömalatti, amit nem veszek észre és ott valószínű elbukom és újra és újra kezdem de nem veszem észre mi az a piszok, kosz...

Egy film jutott az eszemben ott is mindig újra és újra kezdődött a buli .

Erre gondolok:

 http://www.port.hu/a_holnap_hatara_edge_of_tomorrow/pls/w/films.film_page?i_film_id=147836

Hát most újra felállok, megrázom magam és indulok előre :)

Sok sikert nekem!

Ezt már meséltem egyszer valakinek, akit nagyon megkedveltem, és most elmesélem nektek is.

Egy kis faluban nőttem fel, nagyon aranyos kis falu, kis kastély, bánya, patak :)

Akkor még csak egy kocsmával dicsekedhetett. Semmi bajom a faluval szerettem ott élni.De másként alakultak a dolgaim mint a többi korombeli gyereknek, hogy miért is? Hát ennek az oka szerintem a Postás Borika néni és a Könyvtár. Kis alsós sulis voltam még, ( képzeljétek az osztályunk létszáma 6, azaz hat fő volt ) amikor a posta mesterék lányával kezdtem el barátkozni, Ágival. Ők ott laktak a Postán, elöl volt a hivatal, makulátlan tisztasággal, illattal, dugdosós telefonokkal, őrült nagy pecséttel, széffel, engem mindig elvarázsolt az a hely, amikor bekukkoltam, mert igazán minket be nem engedtek, mert az volt a HIVATAL.

A hivatal mögött volt egy kis szoba ahol aludtak négyen és függöny választotta el a csöpp konyhát, víz nem volt bevezetve, néha láttam barátnőm Apukáját, ahogy nagy fehér fémlavórban mosakodott szappannal. Ági szülei vezették a hivatalt. Nos, ez a kislakás tele volt zsúfolva, mindenféle számomra érdekes dolgokkal.Borika néni kincsei voltak ezek, Ő ugyan is Budapestről származott, rengeteg mindent hozott,lemezjátszót, francia kártyát, sálakat, könyveket.Hát ott tanultam meg römizni, ott tanultam meg mi a különbség az opera és az operett között, mik azok a sanzonok, milyen is az a színház, és könyvek.

Ruttkai Éva Huszti Péter,Fekete István, Grimm ....

Felmásztunk a diófára és ott olvastunk, vagy éppen mindenféle kalapban és ruhákban teadélutánt tartottunk.Aztán kinőttem a diófát, Ági Budapestre került kollégiumba, és én kíváncsi voltam továbbra is, egy utcára volt a Könyvtár, aztán pont a házunkkal szembe építettek egy új könyvtárt!

Beiratkoztam és elkezdtem olvasni, csíkos könyv, pöttyös könyv, vakondos mesekönyv,és volt, hogy az illata után kerestem, volt, hogy csak megtetszettek a képek színek.

Emlékszem a könyvtáros néni, megkérdezte milyen könyvet szeretnék, mert az rendeli meg, mert annyira rendszeres könyvtárba járó voltam.

Így kerültem be egy álomvilágba? hm..ami annyira messze volt, a falusi világtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Jól kiterveltem, hogy akkor majd én is elmegyek a fővárosba tanulni, balett táncos akartam lenni, újságban (KÉPES ÚJSÁG ) volt egy hirdetés, szépen kitöltöttem a jelentkezési lapot és az 5. osztálytól lehetett menni, és amikor jött a válaszlevél, szüleim meglátták, hát mit mondjak,hihetetlen perpatvar lett ám belőle. Persze nem engedtek el, és rájöttem ez a világ marad esténként, amikor ágyba bújok, és marad a mindennapi élet itt a faluban a többiekkel.

Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás, szóval naiv voltam és úgy ismertem meg ezt a világot, vagy ez miatt a világ miatt lettem naiv, nem tudom.

Kedves Mindenki!

Biztosan mindenki tapasztalta már a bőrén, hogy ez az idő, mennyire átvette a hatalmat felettünk, időre megyünk ide és oda, és rohanunk ide meg oda, hogy gyerekként még mennyire volt időm mindenre, talán unatkoztam is anno.

Mondjuk ez nem valószínű, mert nem voltam ez az unatkozós fajta :P

Most meg mi történik?

Jött a nyár és már itt is a karácsony, és most még csak nem is mondok arról semmit, hogy az üzlethálózatok, ezt az érzést mennyire elősegítik, tudjátok a november 2- án, már kapható Mikulás csokikkal.

Oda akartam kilyukadni, hogy hiába az a sok gondolat, szebbnél szebb gondolat a buksimban, ha nincs időm ezt leírni, a francba.Vagy csak hétvégi blogíró leszek :D

Kíváncsi lennék arra is, hogy vajon ti mit gondoltok arról a közhelyről hogy:

Mindig mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen.

Ezt olyan szívesen vágom oda valakinek, amikor más...verem a csalánt, de bizony amikor akasztják a hóhért az kellemetlen. Értitek, ugye?

Ez valamiért annyira megmaradt az emlékemben :)

https://www.youtube.com/watch?v=ni7wEmWHtDI

Akkor futás, foly.köv.

Jó reggelt kedves Földlakók !

Nos, ez a blogírás, feladta nekem a leckét, de persze a kezdeti lelkesedés még tart, tehát semmi gáz :)

Csak, ahogy látja az ember lánya a többi blogot, milyen szép és rendszerezett, komoly dolgokról írnak, akkor felvetődik bennem az, hogy nekem is olyan blogot kellene szerkesztenem és írnom.

Profit, mert, hogy legyen az ember lánya igényes, nem kell a "gagyi" ahogy a Felséges Úr mondja!

( Felséges Úr  számomra egy fontos személy, azért Felséges Úr  mert egyszer ezt Ő mondta nekem telefonba, hogy Ő Izéváros Felséges Ura, és annyira "nagyképűenbájosvicceskedvesésaranyos" volt ez a beszólás,pontosan azért, mert hogy Ő egy nagyon sikeres ember, de a nagyképűség nagyon távol áll tőle,egyelőre csak ennyi róla, mert biztosan elő fog kerülni még a mondanivalómban )

Na és akkor itt lép elő a dilemma, és most ez jutott eszembe:

William Shakespeare

Hamlet

"Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés."

( megállapítottam közben magamban, hogy azért is jó ez a blogírás, mert így újra átolvastam  Shakespeare kedvelt idézeteit,  és jól esett , ha van kedvetek nézzetek rá. )

https://hu.wikiquote.org/wiki/William_Shakespeare )

Na vissza az eredeti témához, írni, de hogyan megfelelni az előírásoknak, pontról pontra lépkedni, vagy csak írni mint egy naplót, vagy mint egy levelet. Nem bánni a kuszaságot, csacskaságot, csak írni és írni.

Azt hiszem én ezt választom kedves Földlakók, azért is kezdtem bele, hogy ezt a sok gondolatot leírjam, aztán majd történik valami, vagy semmi, de az is egy történés :)

Persze, azért majd megfejtem, hogy mik azok a címkék amiket ki kell töltenem, aztán persze majd adok alcímet is blogomnak, és  lehet még a "Rólam" című nyavalyát is kitöltöm, akkor amikor szeretném :)

Na de most futás, mert nem lesz kész a vasárnapi ebéd :)  és igen ma rántott húst akarok enni, petrezselymes krumplival, uborka salátával, persze húsleves is lesz :)

Szép napot!

 Bizony nem. Nem gondoltam volna, hogy egyszer blogot fogok írni, na azt meg végképp nem gondoltam, hogy ez nem is olyan egyszerű, és tulajdonképpen semmit nem gondoltam az égadta világon, és ez nem tudás, adta a bátorságomat, és azt, hogy most írok! Itt vagyok.

Szívesen megkérdezném, most a blogíró társaktól, hogy amikor ők is először írtak, mit éreztek.

Nekem olyan fura érzésem van, csak szavakat írok :

félelem, izgalom,felelősség, kell ez valóban, sikerül, menekülés, 

Meg kell próbálnom, aztán majd az idő választ ad rá, mint annyi mindenre !

De ennyi éppen elég volt mára szerintem!

Jó éjszakát minden kedves Földlakónak !